A következő hónapokban ütemváltás jöhet be a magyar infláció csökkenésében, az év közepétől pedig még erőteljesebb csökkenés jöhet - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A szakember kiemelte, hogy a következő hónapokban fokozatosan, előre kommunikáltan elkezdődhet az irányadó kamat csökkentése is, őszre pedig reális lehet az, hogy a most 18 százalékos ráta elérje az alapkamat 13 százalékos szintjét.
A Magyar Nemzeti Bank az irányadó 18%-os kamatát változatlanul hagyta, ám a kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitel kamatát 25%-ról 20,5%-ra mérsékelte. A bejelentés után egy órával megjelent közleményében a jegybank azt írja, hogy "folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait", illetve "a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról." Bár a "csökkentés" kifejezést a szöveg nem tartalmazza, a fenti, új előretekintő üzenet a korábbiaknál egyértelműbben utal a monetáris lazítás elindítására. Ez alapján továbbra is valószínűnek látszik, hogy májusban vagy júniusban kerülhet sor az első érdemi lazításra. A márciusi közleményhez képest érdekes változás, hogy a globális bankrendszer kockázatairól szóló rész kikerült, ami arra utal, hogy a jegybank a elmúlt hetek nyugodtabb időszaka után ezt már nem tartotta fontosnak kiemelni a kamatdöntés indoklásakor.
Az eddigi 25 százalékról 450 bázisponttal 20,5 százalékra csökkentette az egynapos hitel kamatát a Monetáris Tanács. Ezzel a múlt heti erős üzenet után valóban megindulhatott az a folyamat, ami a következő hónapokban elvezethet majd az irányadó kamat csökkenéséhez is.
Kedden a Monetáris Tanács ülésén döntés születhet a kamatfolyosó felső szélének csökkentéséről, ezzel pedig az MNB elindulhat a lassú lazítás útján. Egyelőre a 18 százalékos irányadó kamat szinte biztosan a helyén marad, de talán kedd délutánra többet tudunk majd annak jövőbeli sorsáról is. Éppen ezért a keddi ülés akár a fordulópontot is jelentheti a magyar monetáris politikában, így a forint árfolyamára is hatással lehet.
Az Európai Központi Bank döntéshozói múltkori ülésükön széles körben egyetértettek Philip Lane vezető közgazdász javaslatával az 50 bázispontos emelésre vonatkozóan – derül ki a legutóbbi jegybanki ülés jegyzőkönyvéből, amit a Reuters foglalt össze. A legutóbbi ülést egyértelműen az amerikai bankbedőlések miatti aggodalom dominálta.
Christopher Waller, a Federal Reserve kormányzótanácsának tagja szerint még messze van attól az Egyesült Államok, hogy az infláció visszatérje a célszintekhez, ezért kamatemelést sürget. Úgy látja, hogy bár a hitelezést visszafogták a márciusi bankcsődök, valamint már a foglalkoztatottságnál és a fogyasztásnál is látszik a visszaesés, nem lehet megállni a szigorítással.
A Wall Street legnagyobb bankjai egyöntetűen azt prognosztizálják, hogy a török kamatlábak visszatérnek a 2018-ashoz hasonlóan magas szintre – írja a Bloomberg. A közgazdászok akkor is gazdaságpolitikai fordulatot várnak, ha Erdogan megnyeri a májusi választást, a jelenlegi makropálya ugyanis - amelyet az elnök saját elképzeléseihez próbált igazítani - fenntarthatatlan.
Szakmai egyeztetés keretében találkozott Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtök reggel - írja közös közleményében a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium. A megbeszélésen áttekintették a magyar gazdaság aktuális helyzetét és a hazai gazdaságpolitika legfontosabb feladatait.
Magyar idő szerint este 8 órakor került publikálásra a Fed legutóbbi, márciusi ülésének jegyzőkönyve, melyből kiderült, hogy a döntéshozók szerint a márciusi bankproblémák következtében még az idei évben recesszióba süllyedhet a világ legnagyobb gazdasága. A jegyzőkönyvből emellett az is kiderült, hogy a felmerült problémák ellenére igencsak megosztottak voltak a döntéshozók a márciusi kamatdöntés előtt, egyesek pedig az 50 bázispontos emeléstől sem riadtak vissza - számolt be a CNBC.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztet, hogy túl korai lenne még megnyugodni a világ pénzügyi rendszerét megrázó banki összeomlások után, amelyek kapcsán kihangsúlyozta, hogy az elkövetkezendőkben még hátráltatni fogják a globális gazdasági növekedést - írja a Bloomberg.
A világjárvány nehézségeiből alig felszusszanva, újabb kihívásokkal találták szembe magukat a jegybanki döntéshozók. A járvány alatti gazdaságélénkítő monetáris és fiskális intézkedések megnövelték a pénzbőséget, keresletet, az elmúlt periódusban pedig globális szinten beindult az áremelkedés. Bár globálisan, illetve regionálisan is hasonló okok mozgatják az inflációt, régiónkat tekintve számos különbség fedezhető fel az infláció lefutásában. A visegrádi országok, valamint Románia inflációs folyamatának lefutását összehasonlítva számos olyan szempont kiemelhető, mely ezen különbségeket eredményezte. Ebben a cikkben ezeket gyűjtöttük össze a folyamat jobb átláthatósága érdekében.
A japán kormány tagjai pénteki ülésükön jóváhagyták Kazuo Ueda közgazdász kinevezését a japán jegybank élére, aki április 9-én váltja Haruhiko Kurodát, a rendkívül laza monetáris politika fő támogatóját.
A Nemzetközi Valutaalap figyelmeztetett, hogy a következő öt évre vonatkozó globális gazdasági növekedési kilátásai az elmúlt több mint három évtized leggyengébbjei, és arra ösztönözte a nemzeteket, hogy kerüljék el a geopolitikai feszültségek okozta gazdasági széttöredezést, és tegyenek lépéseket a termelékenység fokozására - írja a Bloomberg.
Andrási Szabolcs, a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Technikumának diákja nyerte a Közgazdasági Diákolimpia 2023-as versenyét szerdán Budapesten, a Corvinuson. A középiskolásoknak szóló nemzetközi megmérettetés hazai döntőjében 13 település 16 iskolájának 25 diákja mérte össze közgazdasági ismereteit.
Az ipari megrendelések november óta jelentősen emelkedtek, ami javítja a német ipar kilátásait. Az USA lassulása és a közelmúltbeli pénzügyi zavarok hosszabb távú következményei, valamint a monetáris politika szigorításának szélesebb körű hatása azonban még ronthatja a kilátásokat - hívja fel a figyelmet az ING vezető elemzője.
Meglepetést okozhat az USA inflációja az előttünk álló négy hónapban. A mostani 6 százalékos év/év infláció ugyanis nagyon könnyen akár 4 százalék alá is eshet júniusban. Ez pedig erős gazdasági-politikai-társadalmi nyomás alá helyezheti Jerome Powell csapatát.
A makrogazdasági kockázatok nem lettek kisebbek az előző negyedévhez képest, komoly kihívás ebben a környezetben robosztus előrejelzéssel előállni – mondta a friss inflációs jelentés bemutatásakor Balatoni András, az MNB igazgatója.
További kamatemelésekre lesz szüksége az Európai Központi Banknak az infláció elleni küzdelemben, ha a pénzügyi rendszer feszültségeit sikerül megfékezni – mondta Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza (címlapképünkön) a Zeit című lapnak.
Az utóbbi hetek piaci feszültsége megint rávilágított a forint sérülékenységére, az amerikai és európai bankszektor problémáinak hatására rögtön a spekulánsok célkeresztjébe került a magyar deviza, majd a hangulat megnyugvásával megint a 18 százalékos kamatszint került előtérbe erősítve a forintot. Az átmeneti megingás miatt pedig az MNB továbbra is óvatos a kamat csökkentését illetően, az elemzők egyre nagyobb része szerint júniusig nem is fogja elkezdeni a lazítást a jegybank. Vagyis, ha tényleg lecsillapodik a piac, akkor újabb forinterősödési kör jöhet, hiszen a kamat védelme most erősebb lehet, mint az aggodalom.
A BlackRock szerint a Federal Reserve folytatja a kamatemelést annak ellenére, hogy a kereskedők másra fogadnak, mivel a bankválságtól való félelem utalja a piacokat - írja a Bloomberg.